8. Fejezet ~ Na, mit szóltok?

*Callie szemszöge*

Nagyon meglepett, hogy Harry és Cher... Nem gondoltam volna, hogy még a megtörtént dolgok után, együtt lesznek.
-Min gondolkozol? - suttogta a fülembe az én, nagyszerű pasim.
-Nem tudom. Féltem Chert. Olyan törékeny, és még csak 19 éves. És ismerem Harryt. Félek, hogy csak pár napra kell neki.
-Nem tudom, de mi lenne, ha most a saját magánéletünkkel foglalkoznánk? - közeledett hozzám, de eltoltam - Callie, valami baj van? Vagy megint a répa szaga a bajod?
-Tudod, hogy nem szeretem a répaszagot, de neked hála, az egész házrépaszagban ázik. De nem... Csak ideges vagyok.
-Az látszik. De, én most fel vagyok készülve...
-Bocsi, Loui, de most megvan.
-Uh, én bocsi. De azért puszit kaphatok?
-Kaphatsz. - adtam egy csókot... Had örüljön. :D
-Srácok - nyitott be Liam - Harry és Cher itt van, tehát már teljes a létszám. Gyertek!
Azzal a lendülettel felálltunk, és Liam után szaladtunk.
Amúgy nagyon sajnálom (nem csak én) Zaynt. Totál kiakasztotta az, hogy Hazz és Cher egy párt alkot. Annyira, hogy bement és becsapta maga mögött az ajtót. Cher rögtön utána ment, és onnantól homály minden. Hiába kérlelem Liamet, hogy mondja el, mi történt, hiszen ő is bement. De semmi. :(
-Hé, Harry! - szolt oda Niall - Én, ha a te helyedben lennék, bementem volna a csajom után, de úgy látszik, te más vagy.
-Jól van, mert te tuti, hogy jobban tudod. - nyújtotta ki a nyelvét. Gyermekded lélek.
-Hát, nagyon is igaza van. - szálltam be Harry szekálásába.
-Akkor bemegyek.
És dúlva-fúlva becsoszogott. Harold furcsa személyiség. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem ez a véleményem.


*Cher szemszöge*

Miután Harry hazakísért, összeszedtem néhány cuccot, és visszasétáltunk... Az 1D-házba. Arra készültünk, hogy elmondjuk a többieknek.
-Harry! Ha nem fogadják el?
-Én csak Zayn miatt aggódok.
-Zayn miatt miért? - fogalmam nem volt, miért pont miatta kell aggódni. Zayn olyan határozott és komoly, mégis vicces. Szerintem nem csinál belőle nagy ügyet.
-Mert... Hagyjuk!
Megrántottam vállam, és sétáltunk tovább.
***
-Harry! Szálljatok már be!!! - üvöltözött Paul.
Azzal a lendülettel beszálltunk a nagy fekete terepjáróba.
-Miért sétálgattatok ilyenkor, mikor a fanok tudják, hogy a városban vagytok?
-Ez igaz! A One Directioner News & More  alkalmazásom már reggel leadta az infót.
-Látod? Amúgy te ki is vagy?
-Paul, ő itt a barátnőm, Cher Pinnock.
-Helló! De most ti hova is mentek? - kérdezte
-1D rezidencia. - utasította Harold.
***
-Na, mit szóltok?
-Őőő... Gratulálok! - lépett hozzánk Niall, és mindkettőnket megölelt.
Ebben a pillanatban megértettem, hogy Hazza miért mondta, hogy Zaynen aggódik. Mert Zayn bement, és becsapta maga mögött az ajtót.
-Utána megyek. - jelentettem ki.
-Menj csak.
Besétáltam.
-Ez igaz? - csak ennyit kérdezett háttal állva nekem.
-Igen, de ez neked miért baj?
-Mert ő csak kihasznál! - fordult felém.
-Nem ismered őt eléggé!
-Te nem ismered! Csak baszni fog veled, jó esetben egy hétig.
-Nem.. - tiltakoztam.
-Nem ismered a dobott csajait! Mindenkivel így kezdte, aztán az összes ott feküdt az ágyán sírva, és összetörve.
-De velem nem így lesz! Még mondta is, hogy szeret!
-Szeret? Mindenkinek ezt mondja! Nem érdemled meg!
-Miért? Te tudsz olyan embert, aki megérdemel?
-Ismerek egyet, aki teles szívéből szeret.
-Fogadjunk, hogy péntekig együtt leszünk!
-Elhagy az első kis ribiért! De nekem mindegy!
-Oké!
-Oké!
-Minden oké, itt benn? - kérdezte Liam.
-Igen, csak tájékoztattam, hogy mi vár rá.
-Igen, ami nagyon jól esett.
-Cher, megyünk! Sziasztok! - szólt be Harry az ablakon
-Helló. Zayn, akkor pénteken találkozunk.