Mivel Harryvel megdumáltuk, hogy csak szexelünk, és bármikor, így úgy döntöttem, hogy átfestetem a hajam, vörösre. :)
***
-Kész is van. - mondta a fodrászom, Alice.
-Köszönöm. Hű, nagyon tetszik!
-Nekem is. Úgy nézel ki, mint Ariana Grande.
-Valóban. Mennyivel tartozom?
Kifizettem, majd sétáltam is hazafele, illetve Harry házához.
Sokan sikoltva odarohantak hozzám, hogy aláírást kérjenek, mire én közöltem, hogy Cher Pinnockhoz van szerencséjük, a Diortól, mire fancsali képet vágtak, persze, volt aki megismert, de nem a túlnyomó többség.
Ez van. Ariana vs. Cher csatában Ariana győzött. Ilyen az élet.
Miközben így filozofáltam, eszembe jutott, van nálam egy kis pénz, és nemsokára odaérek a lovasbolthoz. Talán vehetnék nekem, vagy Murphynek egy, s mást.
***
-Jó napot! Segíthetek valamiben?
-Juliet. Nem ismersz meg? Cher Pinnock vagyok.
-Ez komoly? Hogy-hogy vörös?
-Hát az úgy volt, hogy... De ne mondd el senkinek. Nem akarok botrányt!!!
-Jó, jó... Csak mondd!!
-Szóval, meséltem, hogy Hazz megerőszakolt...
-Hogy mi?! Ez komoly?
-Nem mondtam?? Érdekes... Szóval az volt, én meg leordítottam a fejet, hogy ezt hogy képzelte, meg ilyenek. Aztán tegnap Callie egy medencés bulit tartott, és Hazza totál rám nyomult, fogdosta a seggem, meg ilyenek.
-Mekkora egy tapló. - szakított félbe.
-Az. Szóval, miután belelökött a vízbe és Zayn kihúzott, bementem, és ott volt. Aztán megbeszéltük, hogy ne nyomuljon rám, és ő erre azt mondta, hogy én nyomulok rá... Ami nem igaz. Aztán adott egy nyelveset, és az agyban kötöttünk ki. És megdicsért, hogy 'ügyes voltam'. Amúgy van gyakorlata, és tényleg nagyon, de nagyon jó az ágyban.
-Ennyi?
-Ja, bocs, nem. Szóval, azt is megdumáltuk, hogy csak baszunk, és nem zavarjuk különösebben a másik magánéletét. Tehát, Harry bármilyen kis ribanccal lefeküdhet, úgy, hogy az engem nem zavar.
-Harry mindig is tökéletes volt. Bár én nem ismerem. De jóóó!! Ez olyan, mintha ő lenne a pasid!
-Szerintem is!! - ugráltunk örömünkben. - Azt a szentet bele! Mar ennyi az idő? Uh, bocsi, de mennem kell. Majd csörgök.
-Helló.
Kimentem, és becsuktam az ajtót.
***
-Harold Edward Stylest keresem. - szóltam bele a kaputelefonba - itt lakik?
Zörrent a kapu, amin besétáltam.
 |
| *közös kép Harryvel* |
-Na? Milyen lettem?
-Gyönyörű vagy. Még kívánatosabb. - mosolygott rám - Egy kép?
-Jöhet!
A fotó Twitteren landolt, és már vagy ezren retweetelték, meg jelölték kedvencnek, persze voltak bosszankodók, többek között Taylor Swift, akin megdöbbentem.
-Ez meg mit utálkozik itt? Hülye kis ribanc... Egyszer kicsinálom.
-Nyugi, Harry! Inkább próbáld ki az új Chert. Naa... - ajánlkoztam.
-Ez jobban hangzik... - aztán a pulcsim cipzárjához nyúlt, s lassan lehúzta. - Hogy-hogy van rajtad póló? - suttogta a fülembe, majd elkezdte puszilgatni a nyakam, mitől ösztönösen kirázott a hideg.
-Tudod, ma egy kicsit hideg volt, és inkább felvettem, minthogy megfázzak.
Nem nagyon érdekelte, inkább csak azon törte magát, hogy megszabadítson a ruháimtól. A pulcsim már a földön hevert, a konyhában, és mi meg egymás karjaiba feledkezve lépkedtünk a lépcső felé, mikor már a csőgatyám is a földön hevert.
Már csak fehérnemű volt mindkettőnkön, és a mellkasunk összeért, mikor hirtelen megbotlottam a lépcső első fokában.
-Jól vagy? - kérdezte a partnerem röhögve.
-Köszi, jól. Annyira nem fájt.
-Akkor folytassuk.
Csókok hada közben felbotorkáltunk a lépcsőn, majd Hazz szobája felé vettük az irányt.
***
Pucéran és kifáradtan hevertünk a földön, mikor megszólalt valaki.
-Harry, drágám! Hol vagy? - hallottuk a női hangot.
-Bassza meg, ez anya.
-Úristen! Meglátja a földön hagyott ruháimat.
-Nem baj. Csak vedd föl a fehérneműimet, és gyere le velem. Nyugi, nem lesz kínos!
-És mit mondunk neki, ki vagyok?
-A csajom, csak most épp alkalom volt.
-Oki.
Lesétáltunk, kézen fogva, fehérneműben.
-Jó napot! Én Cher Pinnock vagyok.
-Szia! Anne Cox. És nyugodtan tegezz! Amúgy Harry nem is említette, hogy új barátnője van. Vagy ez is csak egy múló szeszély?
-Nem. Ő most tényleg nagyon komoly. Ő az életem! - és hosszasan megcsókolt.
-Rendben. Akkor, bocsássatok meg a zavarásért, és én most megyek.
-Oké, szia anyu.
-Harry! Ne legyél ilyen! - állítottam meg - Nem akarsz meginni egy kávét?
-Az jól esne! - mondta Hazza.
-Nem neked mondtam, te hülye! - mire felkapott, mint amikor a menyasszonyokat viszik át a küszöbön, majd elkezdett futkározni.
-Harry! Tegyél le! - sikoltoztam.
-Egy csókért cserébe! - megcsókoltam, és elengedett.
-Szóval, Anne! Kérsz egy kávét?
-Igen, az most eléggé jól esne. De majd kiszolgálom magam. - mosolygott rám.
Én elmentem összeszedni a ruháimat, és Harryt az anyja után küldtem, hogy beszélgessen vele. Mikor a nappaliban jártam, hallottam, hogy miről beszélnek.
-Nagyon szimpatikus kislány. Remélem, sokáig együtt lesztek.
-Én is remélem. Nagyon szeretem.
Eközben felöltözve besétáltam a konyhába.
-Ó! Épp rólad volt szó.
-Tudom, hallottam.
Harry csak mosolygott.
-Akkor én megyek is. Nagyon örültem, Cher. Sziasztok! Nem kell kikísérni, kitalálok egyedül is.
-Szia! - mondtuk egyszerre.
Mikor Hazza anyu távozott, Harry felém fordult.
-Cher! Én rájöttem, hogy sokkal többet érzek irántad. És, szeretnék veled járni.
-Okééé! Mert én sem vagyok különb. Szóval, mi mostantól járunk?
-Valahogy úgy!
-Úristen! - és megcsókoltam - És mit fog szólni a sajtó? Esetleg Callie, és a fiúk? Twitter? Facebook? Starity?
-Nyugi. Én megvédelek.
-Akkor most hazamegyek a cuccaimért.
-Itt akarsz aludni?
-Nem szabad?
-De.... Csak... Jó, nekem mindegy!
-Jeee! - ugrottam a nyakába.
-Elkísérlek. De szállj le rólam, és haladjunk.
*Callie szemszöge*
Ma átmentem Louishoz, hogy együtt legyünk egy kicsit, mert tegnap nem tudtunk élvezkedni. Na ezt ma bepótoltuk.
-Louis! Te nem vagy kíváncsi, hogy mi van Harryvel és Cherrel? Tegnap együtt távoztak.
-Nem tudom. Mi fiúk vagyunk, és mi nem pletykálunk. De ha fontos, elmondják.
-Oké. Úristen! Hogy kerültünk a te házadba?
-Őőő... Jó kérdés. - és elröhögtük magunkat.
A mi kapcsolatunkban az a jó, hogy szilárd, és még mindig ugyanúgy szeretjük egymást, mint az elején.
-Akkor talán kísérj haza! - utasítottam.
-Rendben van.
-Menjünk!
Mindketten felöltöztünk és sétáltunk is kézen fogva London utcáin, mikor összetalálkoztunk a vörös Cherrel, és a (még mindig) göndör Harryvel.. Ami még nem is lenne fura, ha nem fogták volna egymás kezét! Mert, igen! Ők egymásba voltak fonódva!
-Hát ti? - kérdezte Lou.
-Én hazakísérem Chert, aki a barátnőm. - erre Cher mosolyogva bólintott.
-És ez, hogy... Vagy mikor? Mindent tudni akarunk!
-Khm... - krákogott Loui - majd én Harryvel megbeszélem, ti meg csak pletykáljatok!
Mindenki elfogatta, aztán alaposan kifaggattam a barinőmet.
-Bocsi, Callie. De ezek intimebb dolgok, és inkább nem beszélek róla.
-Ó, oké. Én vagyok a hülye.
-De én már itt is vagyok. Harry, ha tényleg el akarsz kísérni, akkor köszönj el Louistól és gyere.
Harry mellém lépett.
-Sziasztok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése