Pink Fire Pointer

2013. augusztus 16., péntek

12. fejezet ~ Egy újabb bonyodalom

*Cher szemszöge*

Ma Callievel elmentünk műkörmöshöz, illetve Cal befestette a haját. :) szerintem tök jó lett. :) a körmeinkről annyit, hogy Calieé átmenetes., az enyém pedig Párizsos lett. Nagyon jók lettek. :)
Louis jött értünk és elmentünk a Starbucksba. Én forrócsokit ittam, Cal csokis kapuchinot, Louis pedig külön az ő számára feltalàlt "csodálatosságot", a répaturmixot..
A következő pillanatban Harry és Rita jelent meg. :| Miközben a szememet az elöbb említet pãron legeltettem, nekiütköztem Davidnek.
-David! - öleltem meg- Te meg hogy kerülsz ide?
-Én nem jöhetek a Starbucksba?
-Dehogyisnem. ! - öleltem meg megint.
-Cher...- jött oda Cal - Nem akarsz bemutatni valakinek?
-Ja. Ő itt David Pinnock, a bátyám, aki 23 éves.
-Szia. Callie Reed vagyok. És ő it a barátom, Louis. D gondolom, őt nem kell bemutatni.
Louis lekezelt a tesómmal.
Aztán elmentek és a fociról dumáltak. 10 perc múlva viszajötek.
-Hé hugi, nem baj ha ma veletek megyek?
-Nekem nem.

*Callie szemszöge*

\1D-házban/
Miután Cher bemutatott minket egymásnak elmentünk az 1D-házba.
Liam lefoglalta Chert, mi addig Niallal elmondtuk, hogy mi az ábra Cherrel és Zaynnel. Azt mondta segít őket össze hozni őket. Egységben az erő.(Jajj anyám még mindig olyan szép szemei vannak :-\ )
David
-Callie minden rendben?-,kérdezte Louis gyanakvóan.
-Ja persze csak egy kicsit rosszul vagyok.-basszus ennél jobb ötletem nem volt?
-Jajj hozzak gyógyszert?-kérdezte Louis kétségbe esetten.
-Nem,nem jól vagyok,csak egy hirtelen hullám. Remélem.
-Ezt, hogy érted?-jött oda Cher.
-Ja semmi csak tavaly ilyenkor pont így kezdődött a három hétig tartó igen súlyos betegségem..
-Oh azt hittem hittem soha sem fog meggyógyulni.-mondta Louis hirtelen.
-Miért?-kérdezte David- Már mint miért izgatott, hogy hogy érzi magát?
-Mert szeretem!-jelentette ki meglepetten.
-Sssssssh!-suttogtam oda Davidnek hirtelen.
-Most meg mi van? Már semmi közöm nincs hozzád.-csúszott ki a száján.
Automatikusan a homlokomra csaptam, annyira nagy lendülettel, hogy szerintem eléggé meg látszódott a nyoma.
A többiek kérdőn néztek ránk.
-Callie?-kérdezte Loius számon kérő hangon.
És abban a minutumban mérgesen néztem Davidre és kiviharzodtam a házból. Cer velem Loius pedig Daviddel rendezte le az ügyeket.
-Cal, mi ez az egész?-nézett rám Cher.
-Hát amikor...na jó, emlékszel arra a vörös hajú csajra aki Daviddel járt egy jó pár évvel ez előtt?
-Igen?
Na az a csaj én voltam .
-Tényleg elég sok a hasonlóság. És miér szakítottatok?
-Mert David kiment Írországba és úgy gondolta, hogy így nem fog működni a dolog, ezért csak úgy szakított velem.
-Au! Ez még nekem is fájt.
-Na. De olyan szép szemei vannak.



2013. augusztus 11., vasárnap

11~Néhány dolog a helyére kerül

*Callie szemszöge*

Más nap fel hívtam Niallt és Liamet, hogy fél óra múlva tali a stúdióban. Amikor oda értek én már vártam őket. És hát legnagyobb meglepimre Louis is velük volt. :-( Azt hittem el ájulok! És hirtelen akaratlanul is ki tört belőlem a zokogás. Kirohantam az udvarra és a padon ülve hagytam, hogy a könnycseppektől le pörögjön a szememről a festék.Pár pillanat múlva Niall termett mellettem és próbálta kezelni a sírógörcsömet. A kezébe rogyva el kezdtem meg nyugodni.  Nem sokkal később szolt Liam, hogy Louis el ment tekintettel arra, hogy nagyon ki vagyok borulva. Úgy, hogy el mondtam a fiúknak, hogy mi a tervem.
-Nem tudom észre vettétek-e, hogy Zayn oda van Cher ért?
-Hát azért eléggé feltűnően tiltakozott Cher és Harry kapcsolata ellen- mondta Liam aki valószínűleg nagyon örült,  a társaságomnak.
-Na igen pont ezért hívtalak titeket Mivel Cher ugyanúgy érez Zayn iránt mint fordítva...csak az a baj, hogy Cher biztos benne, hogy Zayn nem érez iránta semmit, a  másik, hogy nem képes magának be vallani azt, hogy vonzódik Zayn iránt, és hát el kellenne érnünk valahogy, hogy Cher ne féljen még egy kapcsolattól.
-Jó és, hogy akarod elérni, hogy be vallják egymásnak?:-|
-Mondom. Szóval egy luxus nyaralásra gondoltam ahol teljesen véletlenül egy szobába kerülnek, mert már nem maradt elég szoba ahoz, hogy mind a ketten külön-külön szobában lehetnének.
-Oké, de te, hol fogsz aludni?-kérdezte Liam.
-Ezt, hogy érted? Mát mint, hogy hogy hol aludnék?
-Hát mivel szakítottál Louissal annak ellenére, hogy ő nem csalt meg...
-Várj! Szóval Louis akkor tényleg nem csalt meg?-vágtam a szavába.
-Hát mi Louissal mindent el mondunk egymásnak és hát...!
--Mi, és hát?
-Háááááát...!
-Liam!!!!!!!
-Hát nekem a szakításotok után teljesen felháborodottan ám egyben összetörten mondta, hogy nem csalt meg téged.
-Ííííííííííííííííííííííííí!!!!!!!-visítottam fel annyira hirtelen, hogy a fiúk is megrémültek.
-Mi történt?-kérdezték teljesen egyszerre.
-Még kérded? Louis nem csalt meg!!- kiáltottam ugrálva az örömtöl.
-Hát akkor a te elhelyezésed a szobákban megoldódott.-jelentette ki Niall
-Óóóóóó...!-mondta Liam csalódottan.
-Oki akkor ti rendezzétek le a fuvart és cuccok elszállítását, én itézem a szállást, a programokat, a kaját, és a többi dolgot.
-Oké-mondták egyszerre.
-Hát akkor telefont a kézben és jövőhéten indulás.
Miután a fiúkkal lerendeztük egymás közt a nyaralás terveit mindenki el kezdte le rendezni a rá szabott feladatot.
***

/Másnap az 1D-házban/
Reggel totál karikás szemmel ébredtem, mert északa nem tudtam aludni hisz végig azon görcsöltem, hogy mégis, hogy kérjek Louistól bocsit. :-\  Uhhh... totál stresszelek. Jajj már görcsben áll tőle a hasam. Remélem majd minden jól megy.
-Hell. Louis itthon van?-kopogtam be, Zayn nyitott ajtót.
-Igen. Gyere be, szólok neki.
-Oké. Kössz.-le ültem és totál idegesen vártam, hogy Louis le érjen az emeletről.Amint oda ért hozzám annyira el kezdtem görcsölni, hogy azt hittem, hogy el hányom magam. Alig bírtam meg szólalni.
-Szia.-szólaltam meg halk, szomorú hangon.
-Szia.-köszönt vissza.
-Tegnap...! Én sajnálom ha meg bántottalak.
-Figyelj...!
-Nem. Légyszi hallgass végig! Tagnap beszéltem Liammel és elmondta, hogy nem csaltál meg. Csak annyit akarok kérdezni.És remélem még a történtek után se hazudnál nekem. Ugye?
-Nem soha.-és közelebb lépett hozzám.
-Akkor jó. Szóval te tényleg nem csaltál meg?-és ennél a sornál el sírtam magam.
-Nekem te vagy az életem soha sem csalnálak meg senkivel sem.-meg símította a hajam én pedig a kezébe temettem az arcom... és meg csókolt.Abban a pillanatban meg nyugodtam és tudtam, hogy senki és semmi.
Amikor elengedett le ült a fehér bőr kanapéra és az ölébe ültetett és ujra megcsókolt.
Estére nála maradtam így mindent megtudtunk beszélni, a múltat, a jelent és a jövőt.
Reggel amikor fel ébredtem nem igazán tudtam elhinni, hogy újra egymásnak élünk.
Amint már egy kicsit, úgymond ki józanodtam felhívtam Chert és meg beszéltem vele egy találkozót a parkban. Elköszöntem Louistól és elindultam a parkba. Amint meg láttam majd ki ugrottam a bőrömből.
-Szia Callie. Mizujs?
-Ííííííííííííííííi...-visítottam-Loui és én...!
-Louis és te mi?-kérdezett vissza
-Nem csalt meg!!!_örvendeztem. Újra együtt vagyunk. :-)
-Ííííííííííííi.. ez komcsi? Mármint....... áááááááááááááááááá....!!! Ez tök jó...!-visított velem egyszerre!
-Ugye milyen szupi én is alig tudtam elhinni, hogy mellette ébredtem. Ja amúgy kezdj el pakolni mert kövi héten nyaralni megyünk!-mondtam neki totál boldogan.
-Uhh... oki, de mennyi időre megyünk? Már csak azért, hogy mennyi cuccot pakoljak. Ja és amúgy miket fogunk csinálni...
-Az a lényeg, hoy.....várj tudod mit? Inkább pakolj be minden eshetőségre!_vágtam a szavába.
--Ohhh.....oké!
--Ok.....akk később talizunk.
-Akkor pusszi!-köszönt el tőlem.
-Szia. Ja amúgy tök jó az új frizid és jól áll a fogszabid!-fordultam vissza hirtelen.
-Köszi. Egy kicsit még szokatlan.-és eltűnt a kanyarban.

*Cher szemszöge*

Délelőtt új munka után kutakodtam, de semmi. Vagyis... Lenne egy munka, de nem tudom, megéri e. Bár 100 ezrelékig hozzám való, kissé tartok tőle. :|
Viszont a délutánom kicsit izgibb volt. :)
Végre hazamentem, nem mintha Zayn közelségét rühellném, de jó volt egyedül. Ugyaniiiiis, a macim tuti nagyokat pislogott, mert ő még nem hallott ilyen beszédet... :) Hopika! Jó volt valamivel franciául csacsogni. Ja, azt nem is tudjátok, hogy beszélek franciául.
Később Callie ki hívott a parkba, mert valami halaszthatatlan dolgot akart el mesélni.
***
Uhh, végre tisztázódott ez a dolog is, így ekiismeret furdalás nélkül mettem lovagolni.
-Szia, Cher! Lehet, hogy egy kicsit kesőn szólok, de holnap ugróverseny, és örülnék, ha részt vennél rajta.
-Köszönöm, de egy darabig mellőzném a versenyeket.
-De csapatban kéne menni és Lilly-nek nin párja, más pedig még nem ugrik akkorákat, mint ti. Légyszi!
-Jó, legyen. Holnap mikor lesz a verseny?
Az edzőm totál boldogan ecsetelte a verseny részleteit, hogy milyen versenyszámok lesznek, és milyen jó lenne, ha azokban is részt vennék. Mondtam, hogy a díjlovaglás és a galopp szóba jöhet, de az xc már nem.
Majd hazamentem szerény kis hajlékomba, fölnéztem a közösségikre, ettem, tusoltam, filmet néztem (Nagyfiúk 2), és aludtam.