/PÉNTEK/
Lovaglás! Ez volt az első gondolatom, mikor felébredtem. Harry nem volt mellettem. Hol vagy?
Lekóvályogtam a lépcsőn.
-Hahó? - mondtam, a senkinek.
Tovább sétáltam a mamuszomban és a pizsimben, mikor megláttam a plazmára ragasztott papírt, amin ez állt :
Szia, baby! Ma hamarabb el kellett mennem, mert fotózás van. Majd jövök. Szia! xx-Aha, oké. Majd megyek lovagolni.
*telefonom* |
Pár perc várakozás után felvette.
-Szia, Harry!
-Szia, Cher! Most nagyon nem aktuális. Majd visszahívlak.
-De... - és kinyomott.
Oké. Akkor inkább nem viszem el, hogy ne legyen balhé. De, akkor hogy jutok el a lovardába? Uh, Callie!
-Szia, Cher! Mizujs?
-Szia! Hát, lenne egy kérdésem.
-Mi lenne az?
-Illetve kettő. Az egyik, mivel egyedül vagy...
-Várj! - szakított félbe - Louis itthon vagy.
-De egy fotózáson kellene lennie. Legalább is nekem Hazza ezt mondta.
-Tartsd egy picit. Louis! Gyere ide, légy szíves!
-Megyek - hallottam a Loui hangját a háttérből.
-Beszélj Cherrel!
-Szia! - szólt bele.
-Helló! Te nem mentél a fotózásra?
-Milyen fotózásra?
-Tudod, amire Harry is ment.
-De én erről nem tudok.
-Ja, oh. Bocsi. Akkor add vissza Calliet!
-Igen? - szólt bele Cal.
-El tudnál vinni a lovardába?
-Öt perc, és ott vagyok.
-Köszi. - majd kinyomtam.
Gyorsan felvettem a barna lovaglónadrágom, és egy rózsaszín felsőt, majd kerestem egy edzőcipőt. Mivel Haroldnál nincs lovaglócipőm, meg nagyon lovas cuccom se, így egy szürke cipőt vettem fel. Éppen elkészültem, mikor csengettek.
Gyorsan kimentem az ajtón, egy tatyóval, amiben benne a volt a kamerám (mindig nálam van), a kulcsom és a telóm.
-Szia - öleltem meg Calliet.
-Na, gyerünk.
-Bocsi, hogy így ugráltatlak, de nekem nincs jogsim, buszozni nem szeretek, és Harry sincs itthon. Csak te maradtál.
-Semmi gond. Legalább nem unatkozok. Amúgy Louinak is eszébe jutott, hogy ma fotózás van, ezért ő is elment. Amúgy milyen az élet Harryvel?
-Hát, kicsit furcsa, hogy ha sétálunk, akkor mindenki odajön, és aláírást, meg közös képet kér. Amúgy, nagyon jó. Eddig minden este kérte, hogy... Tudod - bólintott - Csak ma nem volt.
Még pletykáltunk, és végül úgy elszaladt az idő, hogy már oda is értünk.
-Megyek a lovamhoz. Te nem jössz?
-Még telefonálok egyet, de majd megyek.
Murphy már nagyon várt.
Gyorsan előszedtem egy nyerget, meg a nyeregalátétet, amit az egyik barátnőmtől (aki ilyen lovas boltban dolgozik) kaptam. Imádom!
Gyorsan leápoltam, aztán felnyergeltem, ráraktam a lila fáslit, és már indulhatott a lovazás! Callie rengeteget videózott, és én ebből szerkesztettem YouTube-ra egy vidit. Itt a linkje : http://youtu.be/c5VMSxU0gEo .
***
-Köszi, hogy elhoztál!
-Máskor is. Most megyek, szia!
-Szia!
Bementem a házba, és megláttam Harryt... És... Egy... Nőt. Ezek meg mit csinálnak? És hogy került ide ez a nő?
-Harry?
-Uh, szia Cher!
-Ez ki? - mutattam a NŐRE.
-Ő itt Rita.
-Rita Bradshow. Szia. Te vagy Ariana Grande?
-Nem. Én Cher Pinnock vagyok, de te mit kerestél a PASIMON?
-Hát, tudod.
-Harry! Beszélhetnénk? - és bementünk a konyhába - Ezt hogy képzelted?
-Bocsi, de... Lehet, hogy megbántalak, de..
-Jó. Én most azonnal szakítok veled. Többet ne is lássalak! - ordítottam neki a fejébe, sírva. Majd felszaladtam a hálóba, gyorsan összeszedtem a cuccom, és siettem is haza.
-Cher, várj! Ne menj el!
-Harry! Én bíztam benned. De te visszaéltél ezzel! Szörnyű vagy!
-De...
-Nincs semmi de. Elmegyek. Szia!
***
-Zayn? - szóltam bele a telefonba.
-Szia. Mizu?
-Szakítottunk. Igazad volt. Bocsi, hogy nem hittem neked, és hogy bunkó voltam..
-Ne szidd magad. Nem tudhattad. Hol vagy?
-Az utcán, megyek haza.
-Elmegyek érted.
Megadtam, hogy pontosan hol vagyok, és pár percen belül ott volt.
-Gyere ide. - mondta, mikor részletesebben beszámoltam neki a dolgokról.
Hozzábújtam, és jó szorosan megöleltem. Akaratlanul is kitört belőlem a sírás.
Hazavitt, én meg gyorsan átöltöztem, hát csak ne lovas cuccba menjek már el. Felvettem egy farmert, és egy pulcsit (idő közben lehűlt a levegő).
-Mehetünk. - mondtam Zaynnek, mikor kész lettem.
/1D-HÁZBAN/
-Elmondod pontosabban, mi történt?
-Persze. Szóval, mikor felébredtem, és lementem nem volt otthon senki. De, találtam egy cetlit, amit Harry hagyott itt, hogy egy fotózásra ment.
-Milyen fotózás? Én erről nem tudok.
-Louis is ment.
-Még mindig nem tudom.
-Aztán fel akartam hívni, hogy elkérjem a kocsiját, hogy el tudjak menni lovagolni, de lerázott. Ezért felhívtam Calliet, hogy elvigyem. Aztán lovagoltam, Cal hazavitt, én meg megyek be, és Harry, valami Rita Bradshowra volt rámászva. Borzasztó látvány volt.
-Azt elhiszem.
-Félrehívtam Harryt és megmondtam neki, hogy ne kerüljön a szemem elé, és, hogy vége. - itt elsírtam magam.
-Nyugi. - odajött hozzám, és megölelt.
Még mindig szorosan ölelt, amikor Niall bejött. Kisírt szemekkel meredtem rá.
-Mi van itt? Horan Hug jöhet?
-Gyere ide! - mondtam
Komoly, mintha valami depi-klub lettünk volna, öleltük egymást.
-Úristen! Mi van itt? - jött be Liam - Ez egy depi-klub?
-Cher dobta Harryt. - avatta be Zayn.
-Uh, sajnálom. Mi történt?
-Harry megcsalt.
-Sajnálom. - mondta, majd meg akart ölelni.
-Liam, nem akarlak megbántani, de ha valaki mégegyszer megölel, akkor megint bőgök, és nem szeretek sírni.
-Semmi.
***
-Szia, Callie! - üdvözöltem egy ölekéssel - Nagyon sajnálom.
-Mit?
-Jó neked, hogy te ilyen hamar túl léptél azon, hogy megcsaltak.
-Várj! Louis megcsalt? - és döbbenet futott végig az arcán.
-Hát, az 1D-s appom szerint, igen.
-De, kivel, és hogy? - könnybe lábadt szemekkel kereste a telefonját, mikor Zayn behívott.
-Bocsi, most bemegyek.
-Menj, majd megbeszélem Louival.
*Callie szemszöge*
-Ez igaz?
-Szia, Callie. És.. Mi az igaz?
-Kivel csaltál meg?
-Senkivel!
-Hazudsz!
-Nem! Kevinre esküszöm, hogy nem!!
-Ugyan már! Az csak egy galamb!!! Ami nem is igazi!!!
-Ki kérem magamnak! Szegény, Kevin!!!!
-OKÉ... Menj haza.. Én is hazamegyek.
-De otthon vagyok! - kinyomtam.
Ha Chernek tényleg igaza volt, akkor Louis hazudott nekem. Belegondolni is rossz. De most hazamegyek, és minden kiderül.
*Cher szemszöge*
-Harry írt egy SMS-t, hogy nem sokára itt vannak.
-És nekem ebbe mi a jó? - kérdeztem hitetlenkedve.
-Semmi. De... Most bebizonyíthatod neki, hogy meg vagy nélküle...
-Az igaz. Mert itt vagy nekem te! Te, aki mindig mellettem áll, aki mindig feltétel nélkül óv, és figyel. Te vagy az én őrangyalom!
-Te meg a lelki társam! - magához húzott és egy puszit nyomott a homlokomra.
Zayn a legjobb dolog az életemben! Tényleg, ha ő nem lenne, akkor én már rég az ágyamban lennék, és síros zenéket hallgatnék, mert szerintem ez ilyen esetekben segít.. Segít kisírni magad... Segít abban, hogy továbblépj, mégis, hogy szomorú lehess.
Zayn, a világ egyik legjobb embere! Nem kerülhet feledésbe. És kezdek vonzódni iránta, mint férfi, és mint barát. Zayn... Egy szó jut róla eszembe; szeretem. "Azt hiszem, feltétel nélkül, és visszavonhatatlanul beleszerettem."
Persze, Harry nyoma még mindig ott van a szívem legmélyén, de Zayn segít túl lépni rajta.
Csendben szorítottuk egymást, mikor felcsengett az Unfaithful .
-Igen? - szóltam bele.
-Miss Pinnock? - jaj, ez a zsarnok. Mit akar? - Ön miért nem küldte el azt az ominózus e-mailt?
-Milyen e-mail?
-Tudja, kedves. Ami azt dönti el, hogy marad e, vagy sem.
-Úristen! Kiment a fejemből.
-Sajnálom, de ön is tudja a szabályokat; ha valamely dolgozó nem küldi el ezt az e-mailt, 3 napon, elbocsátásra kerül a Dior divatlaptól.
Egyik pofon után ér a másik. Először, Harry megcsal, majd kirúgnak. Mi ez? Ez, az élet!
*Callie szemszöge*
Louis mindent tagadott, s az ellenkezőjét állította. De Cher nem csapna be, mert éppen őt is megcsalták! Ő nem olyan. De Louis sem olyan, hogy hazudna nekem. Valamit tennem kell.
-Figyelj, Louis. Én nem hazudtam neked soha. Eszembe sem jutott az, hogy lefeküdjek mással. De te, úgy látszik, más vagy.
-Nem. Én is így vagyok ezekkel a dolgokkal! Én teljes szívemből szeretlek! Soha nem tennék ilyet!
-De Cher, és az app...
-De azokat a híreket csak pletykákra alapozzák! Semmi közük a valósághoz!
-És ha mégis? Mi van, ha ez az egy kivétel? Mindig vannak kivételek...
-Ha nem hiszed el, hogy csak érted élek - s közelebb lépett hozzám - akkor, tényleg nem bízol bennem. Rengeteg rajongó photoshopol, csak azért, hogy a párok szétmenjenek. De esküszöm, hogy nem tettem, és nem is fogok ilyet tenni veled! Soha! Ha ezt sem hiszed el, az őszinte szavaimat, akkor...
-Akkor, inkább pihentessük ezt a dolgot. Semmi sem zökkenőmentes. Pár hét, vagy pár hónap. Át kell gondolnunk a dolgokat!
*Cher szemszöge*
-Zayn, ha kicsit is szeretsz, akkor most nem kérdezel semmit, csak megölelsz.
Fejem a vállába fúrtam, ő beleültetett az ölébe, majd így is sírtam.
-Kirúgtak, és azt is neki köszönhetem.
-Micsoda? De neked az életed volt az a divatlap!
-Igen! Mihez fogok én kezdeni, egyedül?