Miután megdumáltuk Cher-rel a Davides ügyet Louissal helyet cseréltek. Cher ment Davidhez, Louis pedig hozzám. Te jó ég, hogy nézzek így a szemébe?
Amikor odaér hozzám csendben, lehajtott fejjel vártam, hogy valamelyikünk megszólaljon.
Majd elkezdte.
-Azt hittem nincs titkunk egymás előtt?
-Igen, de akkor még nem ismertelek csak az újságokból!-keltem saját magam védelmére.
-Todom..., de ezt akkor is megkellett volna beszélnünk!
-Csakhogy ez olyan régen volt hogy már el is felejtettem.-védtem tovább magam.
-És most, hogy újra találkoztál Daviddel..........Tényleg most jutott eszedbe?
-Nehéz elhinni........de igen. És tudod, hogy sosem hazudok neked!
-Tudom. És épp ezért el is hiszem. De akkor elmeséled, hogy mi történt?
-Persze. Szóval. Amikor Daviddel jártam.........-és elmeséltem naki az egész történetet. A végén még engem sajnált! Ki érti ezt?
-Sajnálom.-ölelt meg szorosan.-De ha jobban belegondolok...ha nem szakított volna veled akkor most nem szoríthatnálak így magamhoz.
-Ja. Ez végülis igaz.-kondolkoztam el én is.
-Akkor ma este nállam alszol?-nézett rám huncut tekintettel.
-Naná. De csak ha elfelejtjük ezt a zűrös ügyet!-tettem kitűzésül a feltételemet.
-Ha rólad van szó akkor bármit! -és nyomott egy érzelmes csókot a számra. -a többiek már sejtették, hogy minden oké köztünk. Cher és David is megölelték egymást...szóval minden szuper.
•••
Pár nap múlva már mindenki lázasan készült a nyaralásra. Főleg én, hisz végig azon görcsöltem, hogy bejöjjön a tervem. Louis már azt kérdezte, hogy nem fogok-e belázasodni, mert ha stresszes dologról van szó akkor én képes vagyok rá.
-Ne görcsölj annyit! Mert akkor nem tudlak leállítani, és az azt jelentené, hogy nem tudnák nyugodtan kettesbe lenni, mert te azon egy valamin kattognáél! :-(
-Az lehet. De mivan ha rosszul sülnek el a dolgok?! Akkor mind aketten neheztelini fognak rám.
-De minden rendben lesz. Nyugodj már meg! Lassan eléred azt a bizonyos kritikus szintet.
-Jó, jó leállok. De mivan ha...
-Nem lesz semmi "DE MIVAN HA,, megértetted már végre?
-Meg-és adott egy puszit a homlokomra.
-Akkor most menny haza és pakol be te is!-utasított.
-Értettem.-és tisztelegtem mint a kat"jobonák.
-Helyes katona! "balra át, lépés indul! EGY-KETTŐ, EGY-KETTŐ!,,
*Cher szemszöge*
-Na, ugye nem csak èn gondolom ezt hülyesègnek? - kèrdeztem remèlve, hogy a Pinnockok összetartanak...
-Szerintem nem az... Íro.-ban jártam egy csajjal, hogy elfelejtsem Calt.
-És? -nèztem rá remènyteljesen
-1 hónapig megtiszteltem.
-Kedves... Akkor mèg èrzel valamit Cal iránt?- Nagy levegővètel után:
-Sajnos, vagy nem sajnos, de igen.
-De, hogyhogy?
-Jóvá szeretnèm tenni azt a 'búcsút'.
-Az tènyleg szemèt volt.
-Köszi szèpen. - vigyorgot gúnyosan rám.
-De beszèljünk rólad! Hogy vagy?
-Valójában semmi. Nem törtènt semmi egetrengető dolog ez alatt a 3 èv alatt...
-lovad? Macskád?
-Mármint a lovaim???
-Kaptál mègyegyet? -Jaja, Spyro-t. Macsekom règ meghalt, veled temettem el. Nem emlèkszel?
- Cal, Loui láthatta, hogy mennyire szeretjük egymást. ;)
-Khm. Megtudhatjuk, mi is ennyire vicces?
-Ja csak szemèlyes ès egyèb dolgok. - mondta David.
-Oh, ok. Most mindenki pakoljon össze holnapra. David, te is.
-Ok. Vettem. Cher! Nem baj, ha nem viszlek el??
-Nem. Maj...
-Majd èn hazaviszlek. - szakìtott fèlbe Zayn.
-Oks.
***
Amikor azjtómhoz èrtem, elváltak útjaink. :(
:-)))))))
VálaszTörlésSzupi
I LOVE NUTTELLARIA